Gurul Ványa 2017-ben is 2017. szeptember 24., vasárnap - 8:21

Ahogy tavaly is megírtam, idén sem marad ki a dévaványai autómentes nap. Tegnapelőtt volt, 22-én, pénteki napon, az előző évben 16-án volt. Ez volt a 8. ilyen esemény.

Hasonlóképp, mint tavaly, most is többen mentünk rá. Ez egy kicsit rövidebb bejegyzés lesz, mint az.
Itt főként a párom és családja jött velem, meg a bátyám(mal is összefutottam az út alatt, de eredetileg nem közösen mentünk ki). Így voltunk kint 6-an. És szintén görkorival mentem, bár már van egy nagyon pöpec keróm. (De a sok biciklis közt pont a nem bicikli a menő.)

Megindult nagy nehezen a menet, előzgettünk is egy csomót, de sajna nem igazán szégyelli magát a sok autós, akik – nemhogy ezen a napon, de ezalatt az egyetlen rövid óra alatt – nem tudtak volna más útvonalon menni, hogy ne álljanak az utunkban, mikor ilyen nap egy évben csak egy van..

Hozzáteszem, az út felénél le kellett vágódnunk, mert jött egy mentő, épp a mi útvonalunkon, ez mondjuk nem zavart.

A körnek vége lett, a fél csapat lelépett, hárman maradtunk (én, a párom, meg a nagynénje), a tombolákat meg megkaptuk, hátha nyerünk. Ja igen, ilyenkor szokott lenni egy tombolázás, az kap egyet-egyet, aki megtette a közös távot, a beérkezésnél.

Az én számom volt a 654 (hatötnégy, lol), bátyámé a 643, a többiekét nem tudom már.
Ami nekem tetszett, hogy a sorsoláskor volt 256-os, aki nyert (egy bájt összes megadható különböző értéke).

Arra gondoltam, hogy nem nyerünk semmit, mert egyébként nem szoktam, erre pont az én számommal futott ki Betti az első nyereményért. Motorlakat. Wow. Ebben az volt a pláne, hogy kiment, még a kezébe sem kapta a nyereményt, már mondták a következő számot, ami szintén a kezében volt, vagy a tesójáé, vagy az anyujáé. :D

Szóval kapott még pár apróságot. Ezen kívül még az előbbiek valamelyike szelvényével nyertünk, így 6/3 nyereményt vettünk át. (Ezek közt volt pár villogó, kerékpárlakat, fényvisszaverős karkötő-szerűség, tollak..)

Ami pedig külön tetszett, hogy az első főnyereményt (kerékpár) megnyerő sorszáma a 255-ös volt, ami meg az unsigned byte értéktartománya.. :3

( És egyébként az utolsó főnyereményt (szintén kerékpár) megnyerő száma 639 volt, tehát ha bátyám 4 embert megelőz, most egy bringával is gazdagodtunk volna. :P )

Gurul Ványa 2016. szeptember 19., hétfő - 1:28

Igen, ez a post itt most a városomról szól, illetve egy eseményről. Mindjárt kifejtem. Jó rég írtam már ide is. Akartam, erről is, másról is, csak nem volt idő. Na most bepótolom.

Dévaványán most volt hetedszer megrendezve az Autómentes Nap, 2016. szeptember 16-án. Kicsit vicces, de én még úgy konkrétan sosem vettem rajta részt. Tudjátok, antiszockodás ezerrel, meg minek menjek a tömegbe, bringázni meg nem ily módon szeretek. Nagy tömegben, nem haladva, semmi élvezet nincs benne.

Meg kezdjük ott, hogy nincs bicóm. Van itthon, de olyan nincs, amivel felvállalnám magam egy ehhez hasonló rendezvényen pl., vagy akár a sulimban. (Jóffan, tudom, nagy elvárás egy max. 15.000 Ft-os használt Mountain Bike, jöhet a villamosszék. Tervezek venni már egyet, de még nem most, még pár hetet vár, ha kibírtam eddig is, 4-6 évig nélküle.)

Ellenben a párom igen szeret kimenni rá, már csak a tombolahúzás miatt is. Miva'? Én erről sem tudtam, pedig ez már egy ok lett volna, hogy mégis kimenjek. Főleg, hogy bicikli volt a fődíj, kapásból három is... Na fene.

Segáz, idén bepótoltam. Sőt, igazából mondanám, hogy négyen, de tulajdonképp öten, sőt, mindent bekalkulálva hatan voltunk. Így hatszoros eséllyel indulva a tombolán is. De nem ez volt a poén. Elég különlegesre sikeredett ezért ez az idei Gurul Ványa event.

Igen, ez pontosan az, aminek látszik. Bár ez nem az én korim, ez Patríciáé. Nem, nem linkelem be őt. Szóval ja, mi elhatároztuk ketten, hogy legörkorcsolyázzuk faszán. :)

Szóval a felállás az volt, hogy én, a húgom, a párom és Patrícia, mi négyen megyünk. És biztonsági okokból kettesével párban, mindkettőnknek volt egy biciklis párja, hogy legyen mibe kapaszkodni, ha satufék kell valamerre..

Ez már 4 fő, az említett 6-ból. Amibe beletartozik bátyám, és az asszonypajtás édesanyja. Így volt meg a 6. Amikor kiértünk, még sok időnk volt az indulásig, szóval fotózgattam, de már nem vagyok biztos benne, hogy ezen képek melyikét csináltam az indulás előtt és után. Nagy részét a célba beérés után, valószínűleg.

Szóval ez fogadott minket:

Hát így volt elrendezve a start. Gyerekek számára sok játék volt arrább is, de ilyesmit nem fotóztam..
Aztán megkaptuk a számainkat. Már nem is emlékszek pontosan, hogy ki mit kapott, de ezek voltak többek közt: bátyámnak 666 (de durva.. nem mondod, nem tudod, mi az a 666?), (egy mellette álló nőnek 999,) nekem azt hiszem 343 volt, a páromnak 342, húgomnak 871, Patríciának 129, végül párom anyujának 314 (ami tulajdonképp a (pí), tizedesvessző nélkül.. ez bátyám észrevétele volt.)

Egyébként csináltam egy ilyen, menő, naplementés templomfotót, valamint volt egy előtte-utána csoportképünk, amik szintén itt vannak:

És végül egy fődíj nyertes a bringájával. Ja, amúgy mi nem nyertünk semmit..

Görkori, avagy rollör szkétc 2016. augusztus 31., szerda - 11:58

Szeretek görkorizni. Azaz szeretnék. Még nem vagyok benne valami jó. Sőt! Ez annyira igaz, hogy még konkrétan megállni sem igazán tudok.. :D Mégis szoktam menni ide-oda.

Az utcánkban még rendes aszfalt sincs, tehát csak ilyen földút kavicsokkal. Ez tökéletes ahhoz, hogy még a nyílt terepre is nehezen jussak ki itthonról a korimmal, a járdán megy kicsit gyorsabban, mint a gyalogos tempó - merthogy nem túl széles az út és nem tudok gyorsulni a rengeteg akadály miatt..

Aztán az utcám után sem jobb sokkal.. A környező utcák kövesútjai elég rosszak, repedezettek és döcögősek. Szóval a közelben rendesen sehol nem tudok korizni.

És mivel én nem szeretem a tömeget és elég antiszociális is vagyok, sok előítéletem van, stb, ezért legszívesebben egy szép sima, de ugyanakkor "elzárt", emberek által nem belátható aszfaltpályán szeretnék gyakorolni legszívesebben, ahol amúgy kevesen is mászkálnak - a közelében. Valami kisebb focipálya méretű annyira csodálatos lenne.. De hát nincs. Így a megállást (hirtelen, nagy sebesség után) nem sok helyen tudom gyakorolni, és emiatt nem is akarom.

Marad egyelőre az, hogy tudok menni vele, és tudok gyorsan is menni vele. Egyelőre ez is elég. Főleg, ha itt, a városom melletti város (Körösladány) és az iskolám városa (Szeghalom) közti biciklis úton haladok. Ahol a 10 km hosszú út során átlag 4-5 biciklis jön maximum szembe, és nincs elágazás sem, így nem kell tartanom sehol, hogy bármi elüt, mehetek bármilyen gyorsan, és lassítanom, megállnom sem kell.

További probléma, hogy a kerekei nagyon lekoptak a rossz oldalon, újat akartam venni. Apám tök észszerű ötletére viszont ehelyett (5000 Ft megspórolása) kicseréltem őket egymással (azaz konkrétan a bal oldaliakat a jobb lábra valóakkal). Máris nincs kopás, szerintem egy darabig jó lesz így.. ^^

Egyébként Rollerblade-em van. Volt, hogy egyedül indultam neki, de olyan is volt, hogy egy baráttal mentünk így a suliba reggel.

A bal oldali kép az egy eset, amikor egyedül indultam neki, ekkor videóztam is egy kicsit, meg van akkorról egy Facebook bejegyzés, ami itt érhető el a videóval együtt.

Amikor pedig Erikkel mentem, még egy ilyet is kitaláltam félúton:

"És hogy kicsit Vörösmartytól átemeljek: ...és annyi biciklista közt, oly sok "Vigyázz!" után - megkésve bár, de törve nem -, még beértünk lazán..."

Na jó, az túlzás, hogy lazán beértünk, mert volt 5 perc késés a SPÁR miatt..

Miért kezdj el görkorizni? Ha nincs ötleted, akkor sok dolgot tudnék javasolni, de maradjunk ennél a feelingnél!