Az egész téma jelenleg valószínűleg borravaló.
Hogy eljussunk a lényeghez, vegyük a pincéreket. Nekik általában tényleg szoktak adni borravalót. Ők kedvesek a vendéggel, tisztelettudóak, türelmesek. Ez a kedves viselkedés, pontosság egy olyan dolog, munka közben, amire én is azt mondom, hogy rendben, ez megér pár extra Forintot a zsebébe, hisz ez neki nyilván energiába kerül, de megteszi, hogy nekünk ne legyen kellemetlen.
Ezzel a résszel nincs bajom.
Amivel bajom van; van egy bizonyos étterem, ahonnan néha rendelgetek levest. Maga a leves igen jó, sőt, mást is szoktam ritkábban onnan, és kifejezetten mondhatom, hogy amit tőlük rendeltem, az nagyon jó volt. Viszont az a mód, ahogy kihozzák nekem az ételt a futáraik... Azért többesszámban mondom, mert már kettőnél járok, többet meg nem láttam még onnan hordani, bár mintha derengene egy harmadik is, hasonló típusú, ez nem biztos viszont.
Az a lényeg, a múltkori eset az volt, hogy a srác, aki kihozta a kaját, valami olyan volt, akivel még nem találkoztam. A negyedik emeleten lakok, 4 emeletes panel, és nincs lift.
Tudom, hogy fárasztó felsétálni, nekem is állandóan kell ugye fel és le. Hozzá lehet szokni. Meg egészséges is, gondolom.
A gyakori futár a kettő közül általánosan feljön, majd jóformán hozzámvágja a kaját fél méterről, és sarkon is fordul, indul lefelé. Nem köszön (még annyit sem, hogy "helló"), meg sem szólal, és csúnyán néz közben, mint aki elfáradt az élettől és túl van már két világháborún. Egyébként egy ötvenes évei körül járó fickó.
A másik, mostani, új futár egy pocakosabb, fiatalabb srác volt, talán harmincas. Felhozta az ételt nagyon laza tempóban, becsöngetés után vagy 3 perccel ért fel 4 emeletet (én mozgékony típus vagyok, nekem ez 45-50 másodperc szokott lenni kábé - csak példaként mondom). Szóval az azért nem egy sietős tempó, még ha van is nála Mindössze két apró zacskó; mivel kocsival jött idáig, elég volt azt magával hoznia az épületbe. Ezek után felsétált szóval, valamivel szebben ideadta, mint a kollégája, majd egy elég megvető arccal, miközben megköszöntem neki szépen a fáradozásait, annyit nyögött vissza fordulás közben, hogy "Én is köszönöm, hogy felsétálhattam!"..
._.
Na akkor, haladjunk sorban a dolgokon.
Először is: én tehetek róla, hogy nincs lift? Azt hiszem, hogy nem sok közöm van a dologhoz.
Másodszor: ez nem a munkája része? Nem tudom pontosan, hogy mi a munkaköri leírása, de gondolom, ha már az ételrendelős oldalakon (kettőt használok, általános kajára a Falatozz.hu-t, gyorskajára a NetPincért) egészen meg van adva a házszámon túl az emelet, ajtó is, akkor nyilván nem opcionális számára, hogy egészen az ajtóig hozza az ételt, hanem feladata. Ha feladata, akkor ilyen lépcsőzős esetben is, miért ő van még felháborodva?
Ha nekem egy megerőltetőbb feladatot adnak a munkahelyen, én sem nyavalyogva állok neki, hogy de hát ez fárasztó.
Valamint, ha probléma a felsétálás, mert fárasztó, ami érthető, akkor jó. Ne szóljon egy szót sem, de akkor ne vágjon mellé savanyú pofát. Csinálja teljesen robotként, ne köszönjön, nekem sem lesz vele problémám akkor. Ezzel a megoldással is ellennék, ha nem grimaszol mellé. Meg nem hozzámvágja a kaját, hanem a kezembe adja rendesen.
Nem fizetnek eleget ezért? Arról sem én tehetek, úgy gondolom. Ha pedig nem szereti ezt csinálni, az sem az én hibám. Vagy ha mindkettő - nem is szereti, és nem is fizetnek eleget, váltson munkahelyet. Ha erre nincs lehetőség, akkor meg örüljön, hogy van munkája, és hogy minimális fáradalmat kell elviselnie...
Jártam már úgy is, hogy azt kamuzta a futár (belegondolva ez még az előző lakhelyemen volt, ami a belvárosban volt; ott a 3. emeleten laktam és lift is volt, és ugyanerről a helyről ugyanaz az első, gyakori futár volt), hogy nem nyílik az ajtó, menjek már le én az épület elé.
Egyébként egy szót nem szóltam, és lementem én, átvettem emberi módon tőle.
Sőt, speciel én még ebben az opcióban is benne lennék. Hívjon fel, mikor ideér, és lesétálok én érte, inkább ez, minthogy köcsög módra "hozzámvágja" a kajámat, meg a nyugtát.
Vissza az elejére. A borravaló. Nyilván ez lehet a probléma fő oka. Ha már ennyit sétál felfelé, elvárna párszáz Ft-ot a kezébe. Ezzel a logikával nehezen tudok egyetérteni. Az étel, amit rendelek, az maga 1500 Ft körüli. Ha adok neki 500 Ft-ot, akkor technikailag az étel árának negyedét adom oda neki. Szóval 4 ilyen rendelés után buktam is egy egész kajálás árát.
Van kb. 200 Ft kiszállítási díj beépítve a rendelési felületbe. Ha ez akkora gond a futároknak, miért nem kérik, hogy ezt emeljék párszázzal? Ha a borravaló be lenne építve az árba, nem lehetne "kihagyni", ha már ennyire fontos nekik az a plusz párszáz Ft minden alkalommal. Én ebben is benne lennék, mert ugye mit tehetnék ellene.
Személy szerint futároknál sokallom ezt az elvárást, hogy borravaló. Miközben a feladatuk épp a kiszállítás, ami nem csak kocsikázásból vagy motorozásból (, ritkábban biciklizésből) áll, hanem ez a séta is benne van.
És mit ne mondjak, külön zavar, hogy tényleg elvárják némi nehézségért a plusz pénzt. Vajon mit szólna a főnök, ha én azt mondanám neki, hogy "ez a feladat necces, kérnék érte egy kis plusznak egy pizza árát most a kezembe, és aztán nekifogok". Ha morális alapon nézzük, akkor sem érdemli meg a futár. Másfél-két órát kell várni mindig a kajára, és volt már, hogy szinte kihűlve érkezett meg a leves, olyankor nyilván nem csak későn készült el, hanem későn jutott vele idáig. Ráadásul nem is kedves a fickó, ha már ez a másik ok, amiért borravalót adnánk. Ha se nem precíz, se nem kedves, sőt, konkrétan ellenszenvet vált ki, mert miatta még én érzem magam rosszul, hogy nem dobok neki extra pénzt, nem is hiszem, hogy érdemel.
A lényeg pedig:
A Falatozz.hu-n csak az ételt lehet értékelni a rendelés után, míg a NetPincéren a kiszállítást is. Ebből a bizonyos étteremből legközelebb a NetPincérről rendelek, elvileg fent van ott is..
